A bevándorlós sztori még januárban kezdődött az elborzasztó Charlie Hebdo mészárlás után, amikor is a "mi jó apánk”, Orbán Viktor kiállt, és a világot megdöbbentve jelentette ki: ”a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani”. Persze lehetett tudni már akkor is, hogy mire megy ki a játék: megállítani a Fidesz támogatottságának akkori gyors zuhanását valamiféle olyan témával, ami nagyon népszerű idehaza, kifogja a Jobbik vitorlájából a szelet és aktuális. Vagy aktuálissá tehető. Itt jött kapóra az akkor még a Valóság nevű bolygón éppen csak éleződő menekülthullám. A Fidesz Nagy Rendezője (Habony) rögtön le is csapott a témára.

Aztán beütött a Budacash- és a Quaestor-botrány, melyek egy időre kiütötték a közbeszéd frontvonalából a témát. Ezalatt azonban a Habony-stúdió serényen dolgozott tovább a valóságshow-sorozat folytatásán. Ahogy elcsitultak a Quaestor-hullámok, gyorsan le is vetítették az új részeket, szépen időzítve egymás után: nemzeti konzultáció, óriásplakát kampány, határzár és kerítés, végül a Dublin III. felmondása. Ja, az nem, mert kiderült, hogy a Valóság bolygó néha azért felülírja a Média bolygót. Közben a Rendező nagy szerencséjére (és az ország nagy pechére) tényleg felpörgött a menekülthullám szerte Európában, és olyan méretet öltött, hogy kizárólag európai szinten oldható meg. De ez a Fideszt nem zavarja, vetítik a saját filmet.

Szóval pár hete jöttek ki a rendkívül manipulatív és gyűlöletkeltő Nemzeti Konzultáció kérdései. A mi egy milliárd adóforintunkból. Azon túl, hogy olyan szinten demagóg, ami sajnos nemcsak nevetséges, de félelmetes is – személyes kedvencem ebben a témában: „Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?” –, lehetett tudni előre, hogy a kormány az általa meghozandó intézkedések legitimálására akarja majd felhasználni ezeket a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat. Akár utólag. Ezt tették mindig is. De a nemzeti konzultáció nem erre való. Még az igazi sem. Két dolog miatt:

• Mert nincs ilyen demokratikus intézmény. A nemzeti konzultáció egyszerűen nem erre való, az eredménye nem kötelez semmire. Ez még ideális esetben is csak egy közvélemény-kutatás, semmi több. (Ezt egyébként a mostani NVB határozat is kimondja.)
• Mert kevesen küldik vissza. Jelen esetben nagyon kevesen. Ugye nem akarjuk beállítani társadalmi véleménynek azt, ha 10 emberből 1 válaszol a feltett kérdésre? És mivel ez nem felel meg a reprezentatív mintavételi eljárásoknak sem, ezért ilyen kevés válaszból egyszerűen nem lehet levonni semmilyen érdemi következtetést a tényleges véleményekről.

Legitimációt két dolog adhat:

• Van a választásokon elnyert legitimáció. A választók felhatalmazzák a kormányt, hogy bizonyos keretek között hozzon meg döntéseket.
• És van a népszavazás. Ez olyan rendkívül fontos esetekben használatos, amikor a konkrét témában önálló legitimáció szükséges valamilyen ok miatt. (Persze a mai szabályozás erősen korlátozza a népszavazás használatához kapcsolódó jogot.)

Magyarán: a kormány ne takarózzon a Nemzeti Konzultációval! Ne lobogtassa majd a visszakapott 10%-nyi ember előre borítékolható válaszát (persze senki nem tudja ellenőrizni, hogy tényleg azt válaszolták-e, amit a kormány állít majd). Vagy egyszerűen vállalja fel a döntés felelősségét (választáson elnyert legitimáció), vagy egy normális népszavazáson kérjen felhatalmazást. Pont. Ne játsszuk azt, hogy az emberek azt akarják, hogy… Ez még sohasem vezetett jóra.

Ezt akartam elérni. Hogy egyértelmű legyen: a Nemzeti Konzultáció válaszaiból nem következik, és nem legitimálódik kormányzati cselekvés. Ehhez az kellett, hogy az NVB kimondja ezt. Szerdán ki is mondta. Kimondta, hogy ezek a kérdések alkalmatlanok arra, hogy feltegyék népszavazásra. Vagyis alkalmatlanok arra, hogy ebből törvényhozási kényszer keletkezzen. Szó szerint: „A konzultáció a Kormány és kiváltképp az Országgyűlés számára nem keletkeztet konkrét döntési vagy jogalkotási kötelezettséget…” és: „A kérdés célja ugyanis a Kormány és a polgárok közötti véleménymegosztás, és nem a törvényhozó kötelezése.”

Hogy miért alkalmatlanok a kérdések? A legfontosabb az egyértelműségi kritérium megszegése. Az NVB határozataiban (minden kérdést külön bírálnak el) kimondta: „A Szervezőnek a nemzeti konzultáció keretében megfogalmazott kérdéssel szó szerint megegyező népszavazásra javasolt kérdése nem felel meg a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség népszavazásban alkalmazandó követelményének.”

Persze sok egyéb okot is felsorol az NVB. Vannak köztük furcsák is. Azt mondják, hogy nem rendeltetésszerűen használtam a népszavazás intézményét: „A Nemzeti Választási Bizottság az idézett alkotmánybírósági döntésekre figyelemmel megállapítja, hogy nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak az, hogy a Szervező a Kormány által nem népszavazás, hanem a polgárokkal való konzultáció érdekében megfogalmazott, a kormányzati tevékenységgel összefüggő kérdéseket – ahogy jelen esetben is – szó szerint vagy majdnem szó szerint, országos népszavazási kezdeményezésként nyújtotta be hitelesítés céljából”. Van a határozatokban triviális indok is, miszerint a kérdések a kormánynak vannak címezve, míg népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről lehet kiírni. Hát, hiszen így lettek feltéve a nemzeti konzultáció kérdései, direkt nem akartam változtatni rajtuk.

Nem tudom nem megemlíteni azt a folyamatosan jelen lévő szánalmas igazodást és magyarázkodást, ami a nemzeti konzultáció értelmét körüllengi a határozatban. A határozat írója (az NVB elnöke, Dr. Patyi András) egyszerűen nem tud szabadulni attól, hogy minden pontban megállapítsa: a határozattól függetlenül a mostani nemzeti konzultáció milyen jó dolog! Néhány példa:

 „A nemzeti konzultáció alkalmával a Kormány tizenkét kérdést tett fel a bevándorláshoz és a terrorizmushoz kapcsolódóan, amelyre az állampolgárok 2015. július 1-jéig válaszolhatnak. A konzultáció célja, hogy a Kormány bevonja a polgárokat a bevándorlással kapcsolatos politikája irányvonala meghatározásába, kikérje ezzel kapcsolatos véleményüket. A széleskörű egyéni véleményalkotás címzettje, felhasználója a Kormány, amely döntései, stratégiája kialakítása során – döntése szerint – veheti figyelembe az általa kért véleményeket. A konzultáció tehát a Kormány politikai céljainak segédeszköze, irányt és képet mutathat számára a különböző kérdésekre adott válaszok alapján a társadalom, a lakosság véleményéről az általa meghatározott témában. A Kormánynak széles mérlegelési lehetősége van abban, hogy milyen mértékben veszi figyelembe a válaszokat és azt milyen módon építi be döntéseibe. A konzultációnak sem arra nincsenek jogszabályban rögzített szabályai, hogy azt milyen számot elérő válaszadás esetén lehet vagy kell figyelembe venni, sem arra, hogy a kérdéseket hogyan kell megfogalmazni.”

És itt jön a csúcs szervilizmus:

„A Bizottság arra vonatkozó szakmai véleménye tehát, hogy a Szervező által népszavazásra javasolt kérdés olyan hibában szenved, mely a hitelesítés akadályát képezi, nem jelent a Bizottság részéről állásfoglalást a Kormánynak a nemzeti konzultáció keretében megfogalmazott kérdéseiről.”

Na de a legjobb az ülésen történt. Meghívtak, mint beterjesztőt, el is mentem. Dr. Patyi olvasta fel a határozatot kicsit szabadabb formában, oda-oda szúrva nekem. A legjobb tanári alakítását Patyi akkor nyújtotta, amikor kioktatva megjegyezte: „a népszavazás nem játék”. Összerezzentem. Mielőtt elszégyelltem volna magam, arra gondoltam, hogy igen. És a nemzeti konzultáció sem játék. Meg az ország vezetése sem.

A kormány aztán meg sem várta a nemzeti konzultáció eredményét, gyorsan meghozta a döntéseit. Ebből is látszik, hogy az egész program célja nem a polgárok véleményének kikérése volt, hanem a befolyásolásuk. Ezért lett ebből az egészből Nemzeti Inzultáció.

Az Orbán rezsimben semmi sem fog máshogy történni. Nem követelek én semmit ezektől. Nem kérek én semmit ezektől. Mert az egész rendszer az övék. Orbáné, Matolcsyé, Rogáné. Menthetetlen, javíthatatlan. Velük nincs együttműködés. Ezek lopnak.

De tőletek, akik ezt a cikket olvassátok, tőletek kérek valamit. Ti tudjátok csak lebontani ezt a rákos fertőt, ami elburjánzott idehaza. Azt kérem tőletek, hogy senki ne szavazzon ezekre. Úgy tudnak elmúlni.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is: