Pápa Levente blogja

A PSZÁF nem vette észre a 135 milliárdos fiktív ügyfélszámlát a Quaestorban?

2015. november 30. 12:26 - Pápa Levente

Egy évtizedes piramisjáték margójára

Múlt héten a jegybank válaszolt a Quaestor-károsultak kérdéseire. A régóta megválaszolásra váró, jogos kérdéseire. Gondolom kevesen olvasták végig a jelentést, pedig egy rendkívül érdekes és ugyanakkor kétségbeejtő részlet olvasható ki belőle: nevezetesen az, hogy a 2013-as PSZÁF vizsgálat során létezett egy 135 milliárd forintos fiktív ügyfélszámla a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél, de ez nem szúrt szemet a felügyeletnek és az mindent rendben talált.

811751.jpg

Könyörgöm, mi más szúrna szemet bármilyen felületes vizsgálatnak is, ha nem az, hogy találnak egy ismeretlen név alatt jegyzett 135 milliárdos számlát? Ki tart 135 milliárd forintot egy brókercégnél? És az elképzelhető, hogy ha lenne is ilyen ember, az nem egy ismert személy lenne? Nevetséges. Komolyan üzenem a felügyeletnek, hogy ha jön szembe egy 4 méter magas ember, akkor kezdjenek el gyanakodni, hogy az nem egy ember. 4 méter magas ember nincs. 135 milliárd forintos brókerszámla nincs.

Lássuk a részleteket a jelentésből, amiből kiderül a fenti állításom:

„A megállapítások alapján a QÉP (Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt) a ’90-es évek vége óta szisztematikusan megkárosította ügyfeleit, azaz számukra nem létező értékpapírokat „értékesített”. A hiány mértéke fokozatosan növekedett, és így érte el a vizsgálat időpontjára (2015 március) a kb. 150 milliárd Ft-ot. A korábbi ügyfeleknek a nem létező, fiktív értékpapírjaik visszaváltásakor a QÉP az új ügyfelek befizetéseit használta fel, így korábban a likviditás látszatát fenn tudta tartani.”

„A QÉP is egy fiktív, úgynevezett egyenlegező ügyfélszámlát vezetett, és ezen tartotta nyilván az ügyfelektől hosszú évek során „ellopott” pénzt, értékpapírokat. A vizsgálat során elhozott informatikai állományban ezen fiktív ügyfélszámla fellelhető volt.”

„Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél a visszaéléseket, e társaságnál 2013-ban végzett utoljára átfogó prudenciális felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több, mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni.”

A jelentés azt is elismeri ugyanakkor, hogy a 90-es évek vége óta folyt ez a gyakorlat. Ez egy színtiszta piramisjáték: a felvett hitel lejáró részeit mindig új, de már nagyobb összegű hitel kibocsátásával fedezi a kölcsönfelvevő. A kölcsönvett pénzeket közben persze ellopja. Elég egyszerű.

Vagyis elismerte a jegybank, hogy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet nem tudott leleplezni egy évtizedek óta folytatott piramisjátékot. Amit idén egy tavaszi nap délelőttjén megoldott. Hmm.

Pedig nem olyan nehéz észrevenni egy piramisjátékot, gyorsan leírom az ismertető jegyeit:

  • a piacinál magasabb hozamokat ígér
  • soha sincs vége a felvett hiteleknek, mindig megújításra kerülnek
  • ráadásul egyre nagyobb volumenben bocsátják ki a megújított hiteleket
  • hosszú-távú, illikvid befektetéseket valósítanak meg belőle papíron (a valóságban semmit)

Ha ilyet lát a felügyelet, akkor azt javasolom, hogy szálljon ki és vizsgálódjon. Ha talál egy 135 milliárdos ügyfélszámlát, akkor fogjon gyanút.

Ugye ez lenne a dolga a felügyeletnek, és nem az, hogy most magyarázza a bizonyítványt, miszerint ő csak a „kibocsátási tájékoztató formai és tartalmi követelményeinek teljesítését vizsgálhatja”. Nem, az is dolga a jegybanknak, hogy feltárja a pénzügyi visszaéléseket, főleg, ha ilyen egyszerűen rá lehetett volna jönni erre. És ezek után azt állítja a jegybank, hogy neki nincsen felelőssége az ügyben. És minden vezető a helyén maradhat…

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://papalevente.blog.hu/api/trackback/id/tr788127322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Peetee 2015.11.30. 15:28:02

"...Tisztára mosva minden ami piszkos."
Auróra, 90es évek elején megénekelte...azóta ez megy elvtársak ébresztő!!!

dez01 2015.11.30. 16:40:37

Nem hinném hgoy 1 számla volt, nem logikus, lehetett mondjuk 1000 db 135 milliós, jól elrejtve a többi közé. Persze ettől még a normális könyvvizsgálati módszerrel szúrópróbával meg lehetett/keleltt volna találni, illetve a Keler megkérdezésével is...

gallja 2015.11.30. 17:37:51

Ritkán olvasható nyilvános fórumon ennyire a valósággal köszönő viszonyban sem lévő, sunyi, hazug és demagóg szöveg.
„A régóta megválaszolásra váró, jogos kérdéseire.”
Ezzel szemben tény: A károsultak nov. 20-i rendezvényükre hívták meg az MNB alelnökét, és előzetesen 6 kérdést csatoltak a meghívóhoz. Az alelnök ezekre a szervezők által előzetesen feltett kérdésekre az eseményt megelőzően már nov. 19-én írásbeli választ küldött, s ezeket közzétette az MNB honlapján is.
„ ..a 2013-as PSZÁF vizsgálat során létezett egy 135 milliárd forintos fiktív ügyfélszámla a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél, de ez nem szúrt szemet a felügyeletnek és az mindent rendben talált.”
Ezzel szemben tény: a 2013-as vizsgálat során rejtve maradt az akkor már létező 135 milliárd Ft-os fiktív kötvény-állomány. Vagyis távolról sem arról van szó, hogy a vizsgálók találtak volna „egy szemet szúró, ismeretlen név alatt jegyzett 135 milliárdos számlát”, amiről nem vettek tudomást, mert ilyen számla értelemszerűen nem is létezhetett. A probléma az volt, hogy az akkori vizsgálati módszerek nem voltak elegendőek a csalás leleplezéséhez. Ez persze nem menti a felügyelet felelősségét, évek hosszú során át nyilvánvalóan hibázott, de ez nem a sorozatos csalás feletti tudatos „szemet hunyás”, hanem rendszerszerű hiba következménye volt.
A Q-károsultaknak jobban meg kellene válogatniuk a patrónusaikat!

manager2008 2015.11.30. 18:19:09

Ugyan. Alakít egy EVA Bt-, aztán belekezd mondjuk egy hatalmas lakótelep építkezésbe vgy erdőt telepít, és ide tolja a felvett pénzeket. Mivel csak bevételi nyilvántartás van, kiadási nincs, bármikor jelenti a felügyeletnek hogy folyik az építkezés és csoda nagy profit lesz a végén. Majd he felépül a "kínai nagyfal". Aztán ennyi. Papír van mindenről és vagyona is van a befektetőknek, csak nem annyira lehet eladni hirtelen. Pld. egy erdőtelepítéssel foglalkozó BT ha a tulajdont egy Zrt-be rakja, a tölgy kivágási ideje 100 év, tehát addig legyünk türelemmel. Ha lesz egyáltalán 20 kiló fa. De ki néz utána hogy van e erdő mondjuk Bolíviában beegyezve a földhivatalban?

manager2008 2015.11.30. 18:28:04

@gallja: Ez mese habbal. Szerencsére nem tettem a Q cégbe egy fillért sem, mert ismertem őket. Aki ellenőriz, az legyen birtokában azoknak az imereteknek ami az ellenőrzéshez kell. Az információk mindig megszerezhetőek, csak akarni kell. Nem találtak semmit, mert rendszer szintű hiba volt. Ebben egyetértek. A Q cég nem egy lángossütő, aki feketén vásárol lisztet és rejtve süt napi 100 többlet lágost hogy átverje a saját tulajdonosát, de még azt is meg lehet fogni. A pénzeket befizették a pénztárban? Igen. Akkor hová lett? A dolgozók nem tudtak erről? Dehogynem. Megkérdezték őket? Ja nem annyira. Rejtve maradt? Már a Grimm meséket sem hittem el 4 éves koromban. :) De azért szórakoztató a dolog, mindig tanul az ember. A legviccesebb a 6,5 % elképesztő hozam igéret.

jandera 2015.11.30. 18:36:04

Ez mind rendben is "volna", ha a csalással szerzett vagyonokat lefoglalták "volna", a felelősökkel fizettetek "volna", a bűnözőket lecsukták "volna", és a vagyonukból kifizették "volna" a kisbefektetőket.
Ezzel szemben már csak közpénzekből, más cégek sarcolásából lehetett "volna" kártalanítani, ha lehetett "volna"...

dr kíváncsivagyok 2015.11.30. 18:48:01

Nem lehetne a ROMÁN ugyészséget elhívni vendégmunkára ?

manager2008 2015.11.30. 18:55:35

@jandera: ha a csalással szerzett vagyonokat lefoglalták "volna" - nem lehet lefoglalni, mert mondjuk sok sok külföldi cég kapta papíron jogszerű de drága szolgáltatásokért, felelős már nem tudni hol jár és ki is volt (godolom cserélték őket sűrűn), bűnözőnek lenni csak ha mindent kétséget kizáróan bizonyítják, vagyon az sehol sincs papíron - ami látható itthon. Mellesleg való befektetési hibák lehetnek, a tőzsdén lehet kockáztatni és veszteni is. Az nem bűn, csak hiba. Mindenkinek jogában áll hülyének is lenni. Még a befektetőnek is. Olyan ez mint a bableves a menzán, ki tudja két hét múlva hogy volt e benne tejföl? :) Ha volt benne akkor 10 doboz volt vagy 200?

baldoc 2015.11.30. 19:15:37

@gallja: Miért nem védi a Hagyó, Hunvald, Juhász eseteket?
Ott csak pár millió a tétel. Bár, már ez sem biztos.
Ők együtt aprópénz a 135 milliárdhoz képest.
Gondoljon arra, hogy ez is "rendszerszerű hiba következménye"!
Ja, és magyarázza meg magának, hogy a szar jóízű és mosolyogjon hozzá!
Próbálja ki, annyi légy csak nem tévedhet, ugye??!!

Leptis Magnaq 2015.11.30. 20:07:23

@gallja.. Ha tudtál a Questor csalásairól, kötelességed lett volna ezt közkinccsé tenni a médiákban, hogy ne csapódjon be 32 000 ember, mint ahogy Orbán is szólt a minisztériumoknak, hogy vegyék ki az ott tartott pénzt. Ha nem tudod megindokolni, hogy miért nem tetted, olyan vagy, mint az az ember, aki látja, hogy egy autós beletolat a másikba, és nem figyelmezteti!

lajafix1 2015.11.30. 20:43:31

A posztolónak igaza van abban, hogy ilyet észrevenni felveti a felügyelet létjogosultságát. Pár hasonló ügy az elmúlt évtizedekből:
1. devizahitel kockázat kezeletlenül hagyása az érintett kormányoknak. Kár: pár ezer milliárd Ft.
2. bankkonszalidáció felelőtlen gazdálkodás miatt 300 milliárd a kilencvenes évek közepén. Plussz rá a Postabank 1998ban.
3. Egy mineln inkább elbaszta az országot csakhogy pártja újra győzhessen. Ezt sem vették észre a választók... Kár a GDP 23%-a kb.

Folyamatban levő még nem bedőlt témák:
1. az állami szféra hatékonytalansága és túlfújtsága, kb 200 ezer ember felesleges az államnál, ez évi 1000 milliárd plusz költség.
2. Feleslegesen nagyra fújt nyugdíjrendszer. ez ma már csak 500-600 milliárd / év.

Mindezeket az adófizetőknek kell kitermelni. Nem fog sikerülni.

czjanos 2015.11.30. 21:36:14

Sajnálom, hogy ide nem lehet képet feltenni, mert most itt a "Három majom" jönne: Nem látok, nem hallok, nem beszélek".

atpijkamo · http://deciki.blog.hu/ 2015.11.30. 21:49:32

Az a kérdésem, hogy miaszart ellenőrzött a felügyelet? (Direkt kis effel.)

miért 2015.11.30. 23:04:52

...miért is szóltak volna, amig nékik is jutott a lopott pénzből?!

pooffy 2015.12.01. 01:48:29

Hol van a pénz?! Ugyan a kibocsájtott kötvények hamisak, de az értük befizetett pénzek valódiak voltak...

a nagy hohoohooo 2015.12.01. 05:11:27

@gallja: Hát nem,mert ilyenné tették a rendszert:
"Most érkeztünk el egy olyan problémakör felvetéséhez, amiről a hivatalban széltében-hosszában beszélnek, amiről sokan tudnak, amelyben nagyon sokan érintettek (ilyen személyeket meg is tudok nevezni), viszont egzisztenciális és egyéb irányú félelmek miatt mindeddig senki nem mert nyíltan beszélni róla. Azokról a külső befolyásolási cselekedetekről beszélek, amelyek áttételesen, sokszor magas szintű vezetők közvetítésével jutnak el az adóellenőrzéseket végző kormánytisztviselőkig, s amelyek mögött erős gazdasági politikai érdekcsoportok – ha tetszik gazdasági potentátok vagy oligarchák –, illetőleg az ő akaratukat közvetítő személyek állnak. Ezek a befolyásolási kísérletek többnyire vizsgálatok leállítására vagy megakadályozására, a megállapítható adóösszeg csökkentésére, korrumpálhatatlan kormánytisztviselők félreállítására irányulnak. A befolyásolási kísérletek sikerességét az adóhatóság nyilvántartásai egy általános (de speciális szempontok szerint elvégzett) felülvizsgálat esetén egyértelműen bizonyíthatnák.
...Feltehető a kérdés, hogy kinek áll az érdekében olyan jogszabályi környezet fenntartása ..
....Miért nem tesznek semmit az adóhatóság magas szintű vezetői azoknak a működési problémáknak a megoldásáért, amelyek adott esetben a korrupció melegágyai is lehetnek? Miért söprik azokat a szőnyeg alá?

Ki hagyta jóvá, s pozíciójából adódóan ki nem akadályozta meg azon revizorok és különböző szintű vezetők félreállítását, más munkakörbe helyezését vagy kirúgását, akik kormánytisztviselői esküjükhöz híven, legjobb tudásuk szerint, a köz érdekeit védve, becsületesen végezték a munkájukat, viszont ellentétbe kerültek „magasabb” érdekekkel? (Sokan vagyunk.) Ez a folyamat régóta tart, annak legfőbb vesztese az állami költségvetés, s azon keresztül a magyar állampolgárok többsége....
....Az előző fejezetekben ismertetett számadatok, tények és történések azt bizonyítják, hogy a 2010-2012. években még a korábbi évek szintjét is számottevő mértékben meghaladó növekedés következett be a csalárd áfa-ügyletek vonatkozásában, s mindez a 2010. évi kormányváltás után történt. Igazságtalanok lennénk azonban akkor, ha azért a leépülési folyamatért, amiről az előzőekben beszéltem, kizárólag az Orbán-kormányt tennénk felelőssé. Tény, hogy az ellenőrzési szakterület fokozatos, napjainkig tartó lepusztulása az APEH-nál végrehajtott 2007. évi szervezeti és személyi változásokkal vette kezdetét, akkor indultak be az addig nem tapasztalt mértékű belső mozgások (melynek csak részben voltak okozói a szervezeti újítások), s akkor indult be a máig ható, súlyos működési problémákat okozó kontraszelekciós folyamat. Éppen ezért nagyon sokan megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy az új kormányzat és az új APEH (majd később NAV) elnöke továbbra is bizalmat szavazott sok olyan vezetőnek, akik a korábbi időszakban a működésképtelenség irányába terelték az adóhivatalt. Személyi változások ugyan voltak (főként az új szervezeti felállás következtében), azonban a hivatal belső működése felett nagy befolyással rendelkező hatalmi centrum (mondhatnánk azt is, hogy vezetői hálózat) gyakorlatilag érintetlen maradt....
..A kormány érdemi lépések helyett kritikátlanul elfogadta azt a 2012 végétől igencsak felerősödő adóhivatali sikerpropagandát, ami jelentős részben a működési és ellenőrzési problémák leplezésére szolgál. Pedig az adóelkerülő cselekmények összegszerű megugrása, a kiutalás előtti ellenőrzési tevékenység leépülése és az emberi erőforrások pazarlása miatt inkább az adóhatóság bizonyos működési területeinek az átvilágítására lett volna szükség. ....
atlatszo.hu/2013/11/08/horvath-andras-az-adocsalo-halozatok-elleni-fellepes-helyzete-magyarorszagon/

Maga a rendszer,és a rendszer üzemeltetői,haszonélvezői..és a"keresztapa".

Mr. Waszabi 2015.12.01. 06:14:32

Ez mondjuk tényleg vicc kategória.

maxval bircaman meghízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.12.01. 06:25:01

A libsik ármánykodása rejtette el a nemzetmentő kormány szeme elől a csalást. Ez egy közíró - mint én - számára nyilvánvaló, csak ti a libsizmus sötétségében botorkálók nem értitek, hogy ez a tőkepénzes bankárok vérszívó imperializmusának része.

PáviánElek 2015.12.01. 07:31:54

Szövegértésből 1-es. A cikkben levont következtetés az MNB közleményéből nem következik. Q károsultak mindig a Felügyeletet hibáztatják, azonban nagy részük azt sem tudta, mibe fektet. Az ország legnagyobb hibája, hogy az emberek nem vállalják a felelősséget a döntéseikért.

Bubba Zanetti 2015.12.01. 08:59:07

@dez01: nemreg meg ennek a fiktiv szlatulajdonosnak a nevet is lehetett tudni, csak mar elfelejtettem.

Bubba Zanetti 2015.12.01. 09:14:31

@Bubba Zanetti: bocsanat. Karacsony Miklos a Buda-cashnel volt..

gallja 2015.12.01. 10:49:53

Akkor még egyszer!
Semmilyen dokumentumban, így az MNB quaestorosoknak írt válaszában sem szerepel, hogy létezett volna egy egyetlen (fiktív) névre szóló 135 milliárdos számla. Ezt csak Pápa találta ki! Már csak azért is hazug állítás,mert a Buda-Cash esetében sem egy darab, hanem több fiktív számláról beszéltek, amelyek közül csak az egyik 62 milliárdos számla szólt a Karácsony Miklós nevére. További kb. 40 milliárd pedig több más fiktív számlán volt.
Másrészről a Quaestor ügyben - szemben Pápa azon kijelentésével, miszerint minden UGYANÚGY történt, ahogy a BC-nél - az MNB csupán annyit mondott, hogy „a QÉP HASONLÓ informatikai megoldást alkalmazott, mint amelyet a Buda-Cash ügyben feltártunk.” Tehát csak a módszer hasonlóságát említette, nem beszélt sem 4 méteres emberről, sem „egy ismeretlen név alatt jegyzett 135 milliárdos számláról”, ezek csupán a Pápa agyszüleményei.

lobster thermidor 2015.12.02. 16:23:24

@gallja:

Hahaha...! Nem voltak elegendőek a vizsgálati módszerek.
Akkor mire voltak elegendőek, és mit neveztek vizsgálatnak? Behívták a Q vezetőjét, és egy munkareggeli mellett azt mondták, hogy: - Ugyan Csabi mondj már valamit arról a 135 milliárdról, mert azt pletykálják városszerte, hogy eltűnt a pénz.
Erre Csabi: - Á, ugyan! Nincs itt semmi látnivaló, de uraim a sok locsogás helyett fogjunk hozzá végre a reggelihez, mert utálom, ha kihűl a lágytojás.

gallja 2015.12.03. 09:08:26

@lobster thermidor: Beszéljen csak minél többet! Előbb-utóbb majdcsak mond valami értelmeset is!

lobster thermidor 2015.12.11. 08:18:35

@gallja:

@gallja elvtárs netán az ügyészség képviseletében hirdeti az igét? Adnék egy tanácsot Önnek. Talán esetleg kérdezni is kellene valami érdemlegeset a tisztelt tolvaj úrtól, hogy kiderüljön valami. Előbb - utóbb majdcsak mond valami érdemlegeset is.
süti beállítások módosítása