Múlt héten a jegybank válaszolt a Quaestor-károsultak kérdéseire. A régóta megválaszolásra váró, jogos kérdéseire. Gondolom kevesen olvasták végig a jelentést, pedig egy rendkívül érdekes és ugyanakkor kétségbeejtő részlet olvasható ki belőle: nevezetesen az, hogy a 2013-as PSZÁF vizsgálat során létezett egy 135 milliárd forintos fiktív ügyfélszámla a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél, de ez nem szúrt szemet a felügyeletnek és az mindent rendben talált.
Könyörgöm, mi más szúrna szemet bármilyen felületes vizsgálatnak is, ha nem az, hogy találnak egy ismeretlen név alatt jegyzett 135 milliárdos számlát? Ki tart 135 milliárd forintot egy brókercégnél? És az elképzelhető, hogy ha lenne is ilyen ember, az nem egy ismert személy lenne? Nevetséges. Komolyan üzenem a felügyeletnek, hogy ha jön szembe egy 4 méter magas ember, akkor kezdjenek el gyanakodni, hogy az nem egy ember. 4 méter magas ember nincs. 135 milliárd forintos brókerszámla nincs.
Lássuk a részleteket a jelentésből, amiből kiderül a fenti állításom:
„A megállapítások alapján a QÉP (Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt) a ’90-es évek vége óta szisztematikusan megkárosította ügyfeleit, azaz számukra nem létező értékpapírokat „értékesített”. A hiány mértéke fokozatosan növekedett, és így érte el a vizsgálat időpontjára (2015 március) a kb. 150 milliárd Ft-ot. A korábbi ügyfeleknek a nem létező, fiktív értékpapírjaik visszaváltásakor a QÉP az új ügyfelek befizetéseit használta fel, így korábban a likviditás látszatát fenn tudta tartani.”
„A QÉP is egy fiktív, úgynevezett egyenlegező ügyfélszámlát vezetett, és ezen tartotta nyilván az ügyfelektől hosszú évek során „ellopott” pénzt, értékpapírokat. A vizsgálat során elhozott informatikai állományban ezen fiktív ügyfélszámla fellelhető volt.”
„Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél a visszaéléseket, e társaságnál 2013-ban végzett utoljára átfogó prudenciális felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több, mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni.”
A jelentés azt is elismeri ugyanakkor, hogy a 90-es évek vége óta folyt ez a gyakorlat. Ez egy színtiszta piramisjáték: a felvett hitel lejáró részeit mindig új, de már nagyobb összegű hitel kibocsátásával fedezi a kölcsönfelvevő. A kölcsönvett pénzeket közben persze ellopja. Elég egyszerű.
Vagyis elismerte a jegybank, hogy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet nem tudott leleplezni egy évtizedek óta folytatott piramisjátékot. Amit idén egy tavaszi nap délelőttjén megoldott. Hmm.
Pedig nem olyan nehéz észrevenni egy piramisjátékot, gyorsan leírom az ismertető jegyeit:
- a piacinál magasabb hozamokat ígér
- soha sincs vége a felvett hiteleknek, mindig megújításra kerülnek
- ráadásul egyre nagyobb volumenben bocsátják ki a megújított hiteleket
- hosszú-távú, illikvid befektetéseket valósítanak meg belőle papíron (a valóságban semmit)
Ha ilyet lát a felügyelet, akkor azt javasolom, hogy szálljon ki és vizsgálódjon. Ha talál egy 135 milliárdos ügyfélszámlát, akkor fogjon gyanút.
Ugye ez lenne a dolga a felügyeletnek, és nem az, hogy most magyarázza a bizonyítványt, miszerint ő csak a „kibocsátási tájékoztató formai és tartalmi követelményeinek teljesítését vizsgálhatja”. Nem, az is dolga a jegybanknak, hogy feltárja a pénzügyi visszaéléseket, főleg, ha ilyen egyszerűen rá lehetett volna jönni erre. És ezek után azt állítja a jegybank, hogy neki nincsen felelőssége az ügyben. És minden vezető a helyén maradhat…
Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is: |